Na hali c:    (betegen,agyfaszgondolatokkal,300 zsepivel és forró teával jelen vagyok)
Figyeled a blogbejegyzéscímét. tiszta mesteri.

Ötperce, csak nyomogálom a Delete és az Enter gombokat. Na mindegy. Egy olyan témát szeretnék felhozni,hogy a téma kis komolyságot igényel.
Manapság mindenhol depressziós tizenéveseket látok. Jó, tisztában vagyok vele,hogy akármilyen életkorban előfordulhatnak, de inkább a tiniknél "híres"
Egyre inkább elszomorít,hogy a tumblin is tele van depis posztokkal minden. Esetleg be nem teljesülő szerelmekről, a szülők válásáról, valamelyik szerettünk haláláról van szó. És most jöhettek azzal,hogy Én ezt nem érhetem.Nem tudok én semmit. Nagyon sok mindent tudok. A három felsorolt közül igaz mind. És még had ne meséljek. És mégsem vagdosom magam,nem piálok be,nem ordítozok magamon kívül. Pedig megtehetném. Higgyétek el,ez nem jó dolog,majd pár év múlva rájösztök,hogy nem lett volna szabad, ilyenkor van az embernek úgymond a legnagyobb szabadsága, a munka és a suli köztes állapotában.Tudom,hogy sok minden miatt kell aggódni, és sok minden fáj.És talán nem tetszik az amit a tükörbe látsz,de majd egyszer lesz aki elfogad téged, amilyen vagy.
Örüljetek, legyetek boldogak,várjátok a telet, a Karácsonyt, hallgassatok kedvenc zenéket, rajzoljatok, énekeljetek, akármi, ami boldoggá tesz.
Legyetek erősek.
Ha van valakinek Neocitranja, az küldhetne. Nagyon hálás lennék neki. Nem kapok levegőt. 
Na, felbontom a harmadik zacskó zsepit. Bai c: